Pót „Szalagavató”
Történt
ugyanis iskolánkban, hogy Fóner Kristóf (12.B) a vasárnap délelőtti főpróbáról
még izgulva ment haza. De a szalagavatón még sem tudott részt venni. A
következő néhány sorban személyesen mondja el mi történt.
Mondd el nekünk, pontosan mi történt!
Frontális
autóbalesetet szenvedtünk a Syma csarnoktól nem messze. A másik autó nem tudta
bevenni a kanyart, így belénk jött elölről. Én agyrázkódást, és
eszméletvesztést kaptam, és a nyelvemet is elharaptam. A családom többi tagja
is kisebb sérüléseket szenvedett, a kórházban keddig kellett bent lennünk
öcsémmel, nagypapámnak 13-a szerdáig.
Mi
volt az első dolog amire gondoltál a baleset után?
Miután magamhoz
tértem első kérdésem természetesen az volt, hogy „hogy vannak a többiek”. Miután
megnyugtattak, hogy nincs semmi baj, elkezdtem sírni, a szalagavatóm miatt.
Szörnyű volt, tudtam, hogy ezt semmi nem tudja kárpótolni. Viszont másik
oldalról örültem hogy nem lett komolyabb baja senkinek, de a fájdalmam hatalmas
volt.
És
milyen érzések kavarogtak benned pénteken,
mi is történt pontosan?
Ma egy hatalmas meglepetés ért. Az évfolyam,
Fiszter Patrik, és az A osztály néhány tagja vezetésével, valamint Kállai
tanárnő segítségével szerveztek nekem egy "pótszalagavatót" titokban.
Nagyon ügyesen csinálták, hiszen még csak nem is gyanakodtam. Egy híres
filmsorozat apropóján kellett elvileg kiöltözni mára, amit én eleinte nem is
akartam volna, de mivel írta mindenki, hogy öltözzek ki, ők is kifognak, így
nem akartam kilógni a sorból. És hát, amikor lementem a tesi terembe, ahol
"elsősegély bemutatót tartott Buják tanárnő" szembesültem a
meglepetéssel. Nagyon meglepődtem, és nem győzőm még elégszer megköszönni
mindenkinek, aki részt vett, benne, nagyon szép ötlet volt :) Majd miután rájöttem,
hogy ezt igazából nekem csinálták, megkaptam én is a szalagot az Igazgató
Úrtól, és a nyitóbeszéd után eltáncoltuk a keringőt. Én meg a párom is abba a
ruhában, amit ilyenkor viselni szokás! Végül anyukámmal táncoltam, majd ezt egy
hatalmas ölelés követte. Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek, aki
részt vett benne, de legfőképp Fiszter Patriknak, Kállai Tanárnőnek és Igazgató
Úrnak, hogy létrejött e gyönyörű alkalom. Soha nem fogom elfelejteni, az
biztos. Nagyon jól esett, szüleimnél eltört a mécses, én közel voltam hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.